Tűsarok és Stopli Blog

Az életről és a futballról-nem mindig-nőiesen!

Csillaghullás, feltámadás, szünet

Egy újabb bajnoki szezon végéhez értünk, amikor fradistaként keserű a szánk.

Tudom - tudom! Tavaly bajnokok voltunk. Na, de milyen bajnokok? Utált.

Idén a negyedik helyre futotta az 5-7 milliárdos költségvetésből. A vezetőség bebizonyította alkalmatlanságát. Sem klubot, sem közösséget nem tudnak építeni!

Köszönettel tartozom a Vasasnak és az MTK-nak! Mindkét sportcsalád befogadott, barátsággal és szeretettel. Nem hagyták, hogy elvesszen a hitem! A futball ínségemet csillapították. Előbbi csapat bajnoki bronzot nyert, utóbbi sajnos búcsúzni kényszerült az NB 1-től. Egy ilyen múltú klub esetében ez pláne  fájó tény! Remélem, megoldódnak a problémák és visszatér a kék - fehér csapat az első vonalba!

A Vasas szereplése dícséretet érdemel. Mind pénzügyi, mind infrastruktúrális helyzetük más, mint a Ferencvárosnak. A tulajdonosi kör mindent megtesz, a háttérből szerényen és intelligensen, nem mellesleg hatékonyan működnek. Sok fiatal lépett pályára a csapatban, az MLSZ által forszírozott tendenciának remekül megfelelve. A nézők szívesen jártak mecsre, arányaiban kiegyenlítettebben, mint más kluboknál.

Tegnap Vasas napot tartottunk. Hirtelen ötlettől vezérelve kilátogattunk a Fáy utcába, ahol Családi Nap zajlott. Megnéztük a stadion romjait, ahol a kormányprogram részeként jövőre új komplexum épül. Jó híreket kaptunk a közelmúltban még betegeskedő Mészöly Kálmánról és remek beszélgetést folytattunk Tóth Bálinttal, akit a Pápa trénereként kedveltünk meg. Nem mindennapi tevékenysége, nyilatkozatai és személyisége elnyerte szimpátiánkat, ennek tegnap hangot is adtunk.

Majd később következett a Szuszában a mérkőzés, ahol az angyalföldi bronz volt a tét. Kellemes koranyári este, a lelátón szép számmal összegyűltek a drukkerek, a hangulatra nem lehetett panasz! Megsüvegelendő a piros - kék szurkolók gesztusa, akik a Vasas kis kapusának, a súlyos beteg Vikukel Krisztiánnak a tiszteletére többször elkántálták a 'Hajrá Viku' rigmust! Bevallom, megkönnyeztem! Jobbulást Viku, Veled vagyunk!

A találkozót megelőzöen bioszkenneltem azaz kezet fogtam a Mezőkövesd elnökével. Ebből senki ne vonjon le messzemenő konzekvenciákat, egyszerűen tényt írtam és jelzem, az úr szimpatikus.
A Vasas hozta a meccset. Megvártuk a bronzérmek átadását, Ferenczi Pista éltetését és aztán igyekeztünk haza, hogy utólag részesei legyünk a derbynek, amit a tévé nem közvetített, de azért némi spétreflexszel leadott. Hogy miért nem tűzték műsorra? Mert az aranyért a Kispest harcolt a Videotonnal! A Honvéd lett az idei bajnok! Gratulálok!
A Ferencvároshoz visszatérve még annyit szeretnék megjegyezni, a jelenlegi elnök szinte minden mondatát úgy kezdi:"Nézze"! Má'bocsánat! Most mit?! Hogy porlad a Fradi?
Se csapat, se szurkolók, se hangulat!
A beígért bajnoki cím helyett még dobogó se!
Tavaly jelezte, szívesen tetováltatná magára a három bajnoki címet jelentő csillagokat! Vagy megijedt a fájdalomtól vagy ami még fontosabb, véradó szeretne lenni. Ott viszont nem ajánlott a tetkó megléte!
A sajtó zengett a Hollywood FC-től! Azaz Andy Vajna "terminátor apuka" szerepvállalásától a DVSC-nél. Az érintett ezt cáfolta, én úgy gondolom, más lesz a főnök, szintén egy igen módos úr, az ötödik...
Böde Dani, ne menj el Budapestről! Csak válts kerületet! Sokan örülnének!
Hogy mi lesz velünk most? A magyar futball vakáció alatt? Kibírjuk! Kipihenjük a szezont és újra nekifutunk!
Mert bármilyen bosszantó és undok tud lenni, mi rendíthetetlenül szeretjük!
Fontos!"A szeretet olyan, mint egy folyó, belénk is kell folynia, és ki is kell folynia belőlünk." / S. Biddulph /

Menjek? Ne menjek?

Nyakunkon a derby, aztán a kupadöntő és még mindig azon megy a bruszt, hogy bemenjünk vagy sem! Joggal.

Egyfelől a tartás, másfelől az érdektelenség, aztán ott a dac, a düh és a megbántottság. Talán ezek jellemzik leginkább a vezetőség kontra szurkolók hangulatot.

A gyerekeim nagyon szeretnének ott lenni a Vasas - Ferencváros találkozón. Hülye dolgaik vannak, na! Szeretik a magyar focit és nem nyűgként élik meg azt a "keresztet", amit a családtól indíttatásul kapnak. Bennem is motoszkál a szándék, de még erősebb a visszahúzó erő. Kegyet gyakorol a vezetőség és pár elejtett gesztus nyomán, de a sokakat bosszantó szkenner megtartása mellett szól az invitálás a Gruba.

Sokan és sokszor szidják az MLSZ-t, én nem. Hiszen a szkenner kérdés Fradi belügy!

Aztán itt a múlt szombati és jogos felháborodást okozó téma, miért nem játszották egy időpontban a meccseket. Bajnoki címért és ott volt a kiesési dráma. A televíziós közvetítés áll a dolgok hátterében, nem feltétlenül a szövetség a hunyó. A közvetítési jogdíjak nagy erővel bírnak, hogy közben sérül a Fair Play, ez itthon belefér.

A jelenlegi elnök újra nyilatkozott, bár ne tette volna! Van az ún. elnöki mantra, aminek nem hare krisna vagy Om a vége, hanem valami sokkal unalmasabb, hogy szerinte a körülmények kiválóak és nyugalom van. Ez nézőpont kérdése. Az aréna szép, de uncsi. A hangulat nyugodt és semmilyen. A Fradi túlpénzelt, viszont gyenge, a jövő meg szomorú, ha mindez így marad!

Gábor szerint fontos szegmens a drukker stadiontól való távolsága. Már a szurkolói. Nem lélekméterben, hanem rendes mértékegységgel számolva. Jómagam cca. 10 kilóméterre lakom a Grutól és mára csupán minimális szándékkal bírok, hogy elmetrózzak, elautózzak addig. Hiszen a shopot nem használom, elvették a kedvezményt, nincs pénzem a drága holmikra. Bisztró van közelebb is, a csapat tulajdonképpen idegen, nem látnak szívesen, szóval döglött a story.

Most halkan dúdolom az "Oly távol vagy tőlem és mégis közel..." kezdetű dalt az István a király című rockoperából.

Akik mégis törik a fejüket a Magyar Kupa finisének megtekintésén, jó lesz, ha önuralommal és páncéllal látogatnak ki a meccsre. Hiszen szinte biztos, lesznek provokatőrök, akik addig szítják a hangulatot, míg a cérna el nem szakad! Ezzel a kubatovi önámítás malmára hajtva a vizet, hogy kell a szkenner a rendbontók megfékezése miatt!

A semleges szektorok lehetnek a gócok.

Herr Doll marad és általa a vezetők "szakértelme". A demonstrált egység, hogy mi kitartunk, összefogunk, még ha semmi nem indokolja mindezt, akkor is! Vállalják a felelősséget, tartják a hátukat. Ha nem lenne tökmindegy, kicsit szöszölnék még rajta, de nem érdemes!

Lesz olyan, amikor visszatérnek a nézők, akár még a mostani vezetés alatt is, ha értelmes és érzelmes döntés születik. Szörnyű felhanggal! Mert a valódi Fradi hangulat örökre elveszett! A hőskor szurkolói kiöregedtek, a fiatalok még nem érettek, ezért befolyásolhatóak, a csapat kevésbé szerethető, megszokható, a Szentély elveszett.  A törött porcelán megragasztható, de a javítás nyoma mindig emlékeztetni fog a bajra.

Csillogjon az aréna, böfögjék a statisztikákat, tapsoljanak maguknak.

Egyedül maradtak, mi meg sokan vagyunk. S ez jó!

Végezetül gratulálok a Fradi öregfiúk csapatának a bajnoki címhez!

Fontos!"A jó barátokat nem látod, ők mögötted állnak." / közmondás /

Történelmi szégyen

Minden tiszteletem azoké, akik a Ferencváros jelenlegi - mondjuk ki, megroggyant - helyzetében élnek a bibliai megbocsátás gesztusával és szeretnék egy(?) Fradi meccs erejéig a megbékélés és összefogás napját tető alá hozni. Hogy én ehhez miért nem csatlakozom?

Mert karakteresen képviselem a véleményemet. Minket igazán meghurcolt és megbántott az anyaegyesület. Ez olyan szituáció, hogy a másik félnek illene önkritikát gyakorolni és gesztust ajánlani, amely eldöntheti, lesz - e előrelépés vagy marad a piti vonal, nem a részünkről. S mindez nem csak a mi érdekünket szolgálná, hanem a szeretetlen Ferencvárost hozná közelebb a szurkolókhoz, egykori szimpatizánsaihoz.

A tegnapi mérkőzés margójára annyit, hogy ez IGAZÁN TÖRTÉNELMI sorozat! Legutóbb 1984-ben volt ilyen rossz szériája a zöld - fehéreknek. Most 19 meccsen nem jött le győztesen a csapat, ebből 9 vereség volt! Akkor 21 mérkőzésből 12 fiaskó és kilenc döntetlen állt a statisztikákban. Orosz Pál vajon ettől is tud mosolyogni?! Szégyenében pironkodva...

Ide tudnám passzintani George Orwell regényét, melynek - kisérteties egybeeseés! - 1984 a címe. Egy negatív utópia, politikai / szerelmi mű, amelyben a felügyelő állam tökéletes idomulást követel a polgároktól, megfélemlítéssel, elnyomással, megtorlásokkal. Ugye, kicsit ráhúzhatjuk a Fradi kontra szurkolók helyzetre a fentieket? Ajánlom elolvasásra!

Sokszor kapok olyan üzeneteket, hogy miért nem járunk meccsekre, mutassunk példát. Ezt tesszük. Elöljárunk a jó döntéssel. Hogy ne négy - öt ember, akik közül minimum kettő nem szakma érzékeny diktálják a tempót több tízezernek, hanem ez a néhány jómadár mutassa az utat és tegyen értelmes gesztusokat, melyek által az egység és az egyezség elfogadható opcióvá válik! Addig, amíg titkos egyeztetések folynak, ki tudja, hogy kik és miről beszélgetnek, ha még a hangulata ezen kvaterkáknak vidám is, addig joggal érezhetjük több ezren, megint és még mindig a fejünk felett zajlik minden, azok által, akiket sem vezetőnek, sem tárgyalópartnernek nem jelöltünk.

Mit akarnak ezen csoportok és mit kínál a klub? Mi fér bele? Mi nem? Kik a kijelölt emberek és mire jutottak? Elő a farbával!

Döbbenten tapasztalom, mennyi fradista ismerős váltott klubot ideiglenesen, csakhogy meccsre járhasson! Népszerű lett a Vasas, az MTK és a Budafok, szívesen és sokan mennek Honvéd azaz Kispest mérkőzésekre. Így a Bátyám is. Az Újpest tartja magát, mint fő ellenség, de ha ez a világ marad, zöld - fehér nézőkkel bővül(het) az ellenség tábora. Tudom, szentségtörés! Ám ami a Ferencvárosnál öt esztendeje történik, semmivel nem kedélyborzolóbb ennél!

Ha szeretnénk megfogalmazni azt, mit tett a jelenlegi elnök a csapatunkkal, röviden annyit, elszerette tőlünk. Mint egy ostoba kislányt, akit nagy házzal, szép ruhákkal, márkás kocsival egy ronda, öreg pasi elkápráztat. Igaz, csak egy időre, de addig az igazi szép lányok és a jóképű fiúk szomorkodnak!

Bővebben: a Fradi egy nagy történetű klubból szintelen középcsapat lett. Pont elég szurkolóval, csapnivaló, de uralható hangulattal, szűk mezsgyén áramló információkkal, kirekesztéssel és rettegéssel. Minden jószándékot igyekeztem elhinni, de az idő bizonyította, nem a szándék a fontos, csakis a tettek. Azok meg...

Tegnap az MTK - Diósgyőr mérkőzésen jártam. Az Új Hidegkuti zsongott, zengett a parádés diósgyőri szurkolástól. Beleborzongtam. Nagyon hiányzik ez a hangulat! Amikor úgy érzem, hogy a tizenkettedik játékos vagyok és extázist élek át, mert drukkolhatok az enyéimnek! 1200 ember kísérte el a vendégeket és öltöztette pirosba a stadiont. Mögöttem egy édes, hároméves forma kisfiú a 90 percből 85-ön át éltette az MTK-t. Szóval, van jelen, lehet szurkolói jövő.

Csak többet ne ártsatok a hangulatnak Ti, akik fent dönthettek. Akár jól is!

Fontos!"Az egyénnek csak abban a mértékben van hatalma, amilyen mértékben megszűnik egyénnek lenni." / G. Orwell /

 

Játékos és szurkoló szerelme

Irigység.

Ezt éreztem tegnap, miközben néztem és hallgattam a Juventus szurkolók önfeledt éneklését, figyeltem a boldog arcokat. 41 ezer ember futball orgazmusát közvetítette a tévé! A Monaco derekasan helytállt, de a Juve tarolt!

Persze, már a hetedik percben fütyültek, hiszen a zebrák állandó nyomás alatt vannak, vágtatni kell a pályán! Majd a gól után a játékos kiszaladt a nézőkhöz, akik ölelték, csókolták. Ez a szerelem. Szeretlek, de nem vakon, támogatlak, de bírállak , hiszen ezáltal is jobbá válhatsz. Igazi love story!

Nos, ez itthon nincs. Viszont van egy kényúr, esetünkben a Fradi, amely csak szeretetet vár, de azt nem viszonozza. Ezért nem is szeretik már annyian, mint akár 5-10 éve! Elmagányosodott, akik körülzsongják, valamit várnak cserébe. Pozíciót, pénzt, lehetőséget. Mert máshol, máshogy nem adatna meg nekik. Ej, de sokat ismerünk. Soroljam?

Mielőtt elájulnának az érintettek, egy kedves barátom gondolatát idézném, nem szó szerint, de a lényeget kimarkolva. Sem a pályán, sem a lelátón nincs megfelelő utánpótlás a Ferencvárosnál. A népligeti illemközpont sok  mindenre jó, szakmai munkára egyelőre kevésbé. Erre külön blogbejegyzést szánok, újra tények, képek jutottak el hozzám.

Dunaújvárosban a többség remekül szurkolt, óriási hangulatot csináltak, égtek a tüzek, nemcsak a szívekben, a lelátón is. De nem gyújtogatástól! A szurkolói létnek is megvannak az írott illetve iratlan szabályai. A hanggránátot nem a gyerek mellé dobják, a görögtűz nem a dzseki meggyújtására szolgál és a vitákat szóban vagy kontaktban szokás megoldani. A mostani 18-20 éves fiatalok, néha provokátorok nem tesznek jót az ilyen alkalmaknak. Természetesen egy szűk rétegről beszélek. Nem kell a kelta kereszt, a kirekesztés, hiszen szinte mind ennek az áldozatai vagyunk! Közben a negyvenes és ötvenes korosztály, a hőskor, az aranykor szemtanúi még ma is hozzák a tutit, érzik az arányokat, mindenük a meccs, a Ferencváros! Igaz, leginkább a régi, ahogy manapság nevezem az IGAZI!

Felmerül a kérdés, mikor térnek vissza a szurkolók? Hiszen hiányoznak a lelátóról. Sokak számára a szkenner a fekete ló! Miután nekünk szinte kötelező volt, ezért a tenyerünket adtuk a gépnek, a biometrikus rendszer tárolta az adatainkat. Egy időre vagy örökre, teljesen mindegy. Sorselemzést nem kértem, ahhoz is jobban értek, mint ők. A 2018-as választások előtt a jelenlegi elnök nemigen fog engedményt tenni. Az erejét demonstrálja, hogy a kemény fiúk nyomásának ellenére is tartja magát! Hogy ezzel hány szavazót veszít a párt? Rengeteget!

A szurkolói csoportok egyfelől egységben állnak, másfelől hadban. Amíg nincs konszenzus, értelmes és felkészült tárgyalópartnerek, a rutinos hatalom megeszi a delegáltak nagyrészét! Úgy csinálnak, mintha egyezkednének, közben csak gesztust gyakorolnak. Az egyik csoport, bár erős, mégsem tudna elég embert mozgatni. A másik sem gyenge, viszont abban az üzlet még fontosabb, mint a bemeneteli szándék. A harmadik, negyedik és ötödik valahol kiszolgáltatott az előző kettőnek!

2018-ban Kubatov engedni fog, mert a bajnokság elúszni látszik, kell az új inspiráció a csapatnak és neki is, hiszen úgy imádja a pozícióját, mint medve a mézet! Görcsösen figyel, hogy mindent dokumentáljanak, ami az uralma idején történik. Nem mondom, hogy a Gru olyan, mint anno az óriás szobor a Felvonulási téren, de azért ügyesen asszociálok...

Még mindig nem járunk Fradi meccsre. Ez nem büszkeség kérdése, egyszerűen érdektelenné vált. A szabályok, a kirekesztés, amit valójában ők csinálnak, a bántó semmibevétele a szurkolóknak és a legendák többségének, a Ferencváros és a drukkerek végleges elidegenedéséhez is vezethetnek!

Fontos!"S nem érzéd - é eszméid közt az űrt,

Mely minden létnek gátja vala." / Madách Imre /

 

Belbudai a külvárosinak

Hegyi Ivánnak van egy műsora, a Sporttárs. Véletlenül bukkantunk rá, de azóta szívesen nézzük, hiszen adásról adásra érdekes emberek a vendégei. A legutóbbi beszélgetések egyikén Nyilasi Tibor volt a meghívott, aki a tőle megszokott szerénységgel és humorral nyilvánult meg.

Azt mondta, a Ferencváros szinte soha nem tudta megbecsülni a nagyjait! Amikor 1994-ben távozott az Üllői útról arra fogta, hogy elfáradt. Állítása szerint a székházban is sokan ugyanígy jártak. Sokan felróják Nyilasi Tibornak, túl simulékony, helyzetekből kislisszanó, szerintem ezt hívják diplomáciának. Ám, ha siker vagy népszerűség kell, szívesen nyúlnak Nyíl után a mindenkori ferencvárosi főnökök!

Itt rögtön utalnék a legutóbbi Kubatov interjúra, ami semmi újjal és konstruktív felkínálással nem jelentkezett, de néhány szösszenete megér egy misét.

Hogy a megszólaltatása kimeríti az újságírói muszáj és soft perverzió fogalmát, abban talán egyetértünk. A megszólalás mellé passzintott képen tapasztalható beülése a metakommunikációjának pontos tükre. Térd előtt összekulcsolt kezek, a biztonságra törekedés egy nem rutinosan kezelt helyzetben. Így ültem a fotelben a Digis interjún én is, csak nem frázisokat puffogtattam, hanem építő kritikát gyakoroltam.

Szeretném jelezni, volt olyan Fradi elnök, akit szerettek. Harót János. Aki lemondása után a szurkolókkal nézte a meccseket, nem elbújva és testőrökkel biztosítva.

Nem vagyok  - még - a Ferencváros elnöke, de a szemetet felveszem és természetesen erről nem adok ki kommünikét, pedig olimpiai bajnok és nemzetközileg elismert gazdasági ügyvéd lányaként,válogatott labdarúgó feleségeként, nőként,  anyaként, szakemberként, bloggerként megtehetném. Ugye milyen komikus? Ez szint?! Hogy a szemétnek a kukában a helye? Most nem gondolok semmi másra!

Frusztrálja, hogy külvárosi gyerek. Belbudai lányként azt üzenem, ne felejtsd el, hogy honnan jöttél, mert ez részben meghatároz, de nem teljesen. A felvett manírok, az angol/olasz ötözködési style, a magabiztosság mögött megbúvó végtelen bizonytalanság és a soha fel nem fogható állapot kezelése, miszerint nekem ez a műhelyből sikerült, totális lelki káoszt eredményezhet. Itt kell a szerénység és az alázat! Két fő csapásvonala az én életemnek.

Az MLSZ-szel egyezkedni úgy lehet, hogy tiszteljük. Mert a magyar futball fő irányítója, amely a döntései súlyosságát helyesen méri a klub pökhendiségének kompenzálására. Legutóbb ötszázezer.

Egyik szavával a másikat ölti a Ferencváros jelenlegi elnöke. Kér, de közben üt, javasol, de valójában parancsot ad.

Véleményem szerint a mostani Fradi prezident az egyik legjobb lehetett volna, ha képes ehhez mind intelligenciában, mind szerénységben felnőni. Az apparátusát nem véleményezem, mert van elég bajuk enélkül is... Ezzel a mondattal utalnék a Csányi urat méltató szavaira. Aki minden bizonnyal nagyon boldog ettől, de szerintem igazán nem érdekli!

A szombati Örökrangadó margójára annyit, miután nem titkolom, hogy kedvelem az MTK-t, a Vasast és a Honvédot is, ezért sok kritikát, fenyegetést, szidást kapok. A zsidóbérenc a legenyhébb. A Fradi megalapításához a zsidók sokban hozzájárultak. Ha a kék - fehér klub a zöld - fehéreket látja vendégül szombaton az Új Hidegkutiban, amely igazán szép létesítmény, akkor sábeszi bulin vesznek részt az engem rendre herótozó székházbeliek?!

Természetesen megértem azokat, akik ehhez a Fradihoz törleszkednek, asszisztálnak. Hisznek benne, mert többnyire nincs mihez viszonyítaniuk! Amikor a hőskor zajlott ők még nem éltek vagy semmi közük nem volt a sporthoz, szűkebben a futballhoz. A szolgálat nem egyenlő a vaksággal. Az elköteleződés az elvek feladásával és a tisztelet a seggnyalással. Szerintem.

Fontos!"Kérd a lehetetlent,aztán érd be azzal, amit valójában akartál volna." / R.Vincent /

Betelik vagy túlcsordul

Kiábrándító! Szomorú! Sz@r! Olvasóim szavai a Ferencvárosról. Elképesztően rossz ezt leírnom, de megértem őket!

A napokban olvastam egy pszichológiai kisérlertről, amikor az egyik népszerű társasjátékot meghekkelték. Egy bekamerázott szobában két ember ült le az asztalhoz, majd pénzfeldobással eldöntötték, hogy ki legyen az előnyöket élvező játékos. A kedvezményezett dupla annyi zsetont kapott, mint ellenfele, ahányszor nyert, kétszeres nyereményhez jutott. Sőt! Több bábu és több dobókocka is dukált neki! A játék kimenetele nem volt kétséges, a nyerő szériában lévő személy viselkedése adta az okulást. Először feszengett, majd egyre inkább lelazult, erőteljesebb hangon és gúnyosabban beszélt partneréhez. A sikert követő interjúkban nem a körülményeknek és a direktizált szerencsének, hanem saját tudásának tulajdonította a sikert!

Ki(k)re húzható rá ez a történet és tanulságai?

A Budafok elleni fényes győzelem - számszakilag - jót tett a csapatnak. Hogy erkölcsileg megint mélyebbre csúsztak, ez a kialakult rend(szer) hibája. A maroknyi vendég tábor kiegészülve fradistákkal - ez nem szentségtörés, szükség törvényt bont - leszurkolta a hazai neofradistákat. Akik szégyenszemre kétmaroknyian voltak a Gruban.

Tudják a Ferencváros vezetői, hogy közutálat övezi tevékenységüket? Igen! S itt utalnék a fenti tesztre, érdemes átfedéseket keresni! A székházbeliek arroganciája, tudományoskodása csípi a drukkerek szemét. Több 10 000 emberét! Akik bevételt generálnának, megtöltenék élettel a stadiont! Kit érdekel a háttérben  - állítólag értünk is folyó - tárgyalás a két fél között? Alig néhányakat. A Fradi szurkolók nem újabb vezetőt, kedvezményezetteket  akarnak, hanem végre  lehetőséget a szurkolásra!

Belterjes nyallancs a Fradi!

Akik abban reménykedtek és ennek találkozásnál, telefonon hangot adtak, hogy szombaton láthatnak Wukovics gólt az Új Hidegkutiban, sajnos nem így lesz! Mert olyan játékosokkal is feltöltötték a mezőnyt - vajon ki a szervező? - , akik a kanyarban sem voltak az apropóul szolgáló alapeseményen. Persze, rosszul esett neki, de miután helyén kezel embert és szituációt, nem kell aggódni a lelkiállapotáért. Úgy értesültünk, hogy Pintér Attila, Szántó Gábor és Limpi sincs a keretben. Természetesen Hajrá Fradi!

A Ferencváros újra büntetést kapott, mint visszaeső. Az MLSZ nem cicózik! Most 400000 forinttal rövidül meg az amúgy feneketlennek tűnő kassza. A képzavart az okozza, hogy a szurkolók azért nem mehetnek be, hiába kommunikálják, hogy de, mert nem, hogy a büntetések ne fosszák ki a zöld - fehér pénztárat! Nevetséges, nevetséges, nevetséges...

Kinek kell még megszólalni, minek kéne történni, hogy lássák, érezzék, nagyon rossz az irány?! Kovács Feri bácsi, a Fradi legendák és neves bírók szavai sem égetnek lyukat a fülekbe?

Betelik az a bizonyos pohár vagy már túlcsordul?

W. urat is megszólaltatni készült egy újság, de most még nem nyilatkozott, hiszen komplex érvei, gondolatai vannak a helyzetről és tervei ennek javítására. Viszont ezeket nem 4-5 mondatban fejtené ki.

Visszatekintve az elmúlt 3 - 5 évre elmondhatom, hogy megjártuk a poklot és most tartunk a hétköznapi menny felé. Spirituálisan és egyéb téren kibontva a témát. Amikor minden ajtó bezáródik, csak a fenyegetés, ellehetetlenítés történik és tapasztaljuk, hogy nyelvseggpropelleres senkik a kondér mellett zabálnak, mi meg a napi betevőért kűzdünk, mert elmondtuk sok ezer ember véleményét, no, akkor az ember vagy megreccsen vagy kihúzza magát és kűzd. Mi az utóbbit tesszük, mert nem mártírok, hanem fradisták vagyunk.

A szeretett csapat nem politikai ügy. Az csak életet adhat neki, ha szakembereket vezényel a megmentésére. Nem egy ember vállalkozása, hiszen valóban nem az övé, mert egykoron mindnyájunké volt.

A Ferencvárost napjainkban többen utálják, mint szeretik. Hogy ide jutott, nagyon kevesek tevékenységének a katasztrófája. Merre tovább és ki ül majd a bakon? Ha egy jó kocsis, a rögös, nehéz út is diadalmenet lesz. Ha marad minden a régiben, szinte mindenhonnan Chris Rea slágerét fogjuk hallani... Road to Hell!

Fontos!"A sikerhez vezető út karbantartás miatt zárva." / graffiti /

Emlékezés Simonra, reménykedés a Fradiért

Szomorú apropó okán találkozott ma 20 ember a Farkasréti temetőben. 15 éve ezen a napon halt bele súlyos agysérülésébe a Ferencváros egyik legnépszerűbb játékosa, Simon Tibor.

Amikor a hét elején Nagy Ferenc, az esemény főszervezője elhívott minket a megemlékezésre, W. úrból számtalan történet "bukott ki", hiszen igazán jó viszonyt ápolt a  - az ő csapatba kerülésekor már közkedvelt - focistával.

Jöjjön egy - két  "Simonos" story!

1992-ben Zalaegerszegen a félidőben már 4-0-ra vezetett a Fradi, amikor a szünetben beállt Rácz László, aki sokszoros szovjet bajnok, válogatott és az 1985-ös KEK győztes csapat tagja volt. Simitől kapott egy nagy tockost a megszokott noszogató ordítása mellé. Mind utólag beigazolódott, jót tett az ösztökélés, hiszen Rácz gólt fejelt és fölényesen megnyerték a meccset. Ez volt az egyetlen Fradiban lőtt találata.  A mérkőzés stadioncsúccsal, 7-0-ra végződött!

Vagy egy igazán jellemző felkiáltás:"Simon, Bodnár, Wukovics"! Ha bármilyen csínytevés történt, Nyilasi Tibor szájából ez a mondat hangzott el először! Mellékesen teszem hozzá, ez a jó értelemben vett csibészség nagyon hiányzik a mai agyonmodernizált, agyonszabályozott Ferencvárosból!

Akik eljöttek, a teljesség igénye nélkül: Simon Tibike, a szívműtéte után már újra ragyogóan kinéző Bodnár József és felesége, ifj. Albert Flórián, Wiesner Tamás, Vincze Ottó, Nagy Attila és Nagy Ferenc, Gál László, Lajda Mátyás, Telek András és családunk is képviseltette magát.

Simon Tibike néhány mondatban megköszönte az egybegyűlteknek a gesztust, majd Vincze Ottó szép beszédet mondott, melyet hangos madárcsicsergés és néhány csepp eső kísért, mintha a természet is ölelte volna a pillanatokat!

Hogy kik nem jöttek el és miért? Nos, ez az alkalom nem megfelelő a téma boncolgatására!

Kínkeserves!

Ez jut eszembe a Ferencváros elmút 5-6 hetéről. Kiszenvedett győzelem, előtte demoralizáló vereségek.

Nincs edzőkérdés, nincsenek problémák, viszont lennének kérdések, de úgysem érkeznének válaszok!

Több szájból ehangzott az a kérdés, ha élne Édesapánk és Simi, mit mondanának? Mi lett a szeretett csapatukból?

Fontos!"Amíg él a szeretet és az emlék, addig igazából nincs halál."/ C. Clare /

 

 

 

 

Sajtótájékozatlanság

Véletlen, hogy Kubatov Gábor Nagycsütörtökön jelentette be a semmit? Vagyis, hogy nem jelentett be semmit?

A katolikus hagyományok szerint a nap színe a zöld, a rügyek kibomlására és a böjtre való utalásként. Ez a nap volt Jézus elárulásának napja, elfogatásáé és az utolsó vacsoráé. Egyezések és átfedések. Nem szeretnék Dan Brown-os magasságokba illetve mélységekbe jutni, hogy elkezdjem a spiritualitást összemosni a religionizmussal, de szabadon gondolkodó Olvasóim elkalandozhatnak a Biblia világában és közvetve, mint szinte mindig, választ kaphatnak a fentiekre is.

A sajtótájékoztató első kérdése utáni elnöki testbeszéd mindent elárul! Nem vagyok a pszichológia doktora, de nagyon érdekel ez a tudomány. Autodidakta módon tanultam, tanulom és figyelem a levetüléseit a hétköznapok emberein. A Ferencváros jelenlegi elnöke még mindig feszeng posztján. A tudatalattija működik, a gesztusai, megnyilvánulásai alátámasztják bizonytalanságát.

Nincs edzőkérdés, nincs a szurkolói egyeztetésekkel kapcsolatban bejelentenivaló, de néha meg kell szólalni és ez egy rosszul beszélőnek nagy gondot okozhat. Okoz is!

Herr Doll iránt a bizalom él. Ez valahol becsülendő! Mondjuk, sok korábbi döntést nem támaszt alá, de megszoktuk a klub következetlen döntéseit. Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk.

"Barátságokat sem lehet így kezelni..." Aha, "seggszáj" esete. Addig barát valaki, amíg a hülyeséghez asszisztál és nem emlékeztet olyan dolgokra, amik kényesek, cikik, megmagyarázhatatlanok. Egy barát nem bírálhat, segíthet ötletekkel, mert a paranoia már olyan fokú, hogy támadásként ér az érintett agyáig! Ez nem barátság, ez ismerősi v(iszony). A fent említett úr olyan lelkesen táncolta körbe a hőskori Fradit és játékosait, akik közül az egyiknek még esküvői tanuja is lehetett - a férj még Fradi alkalmazott - , így ügyesen helyezkedett és épített kapcsolatokat. Aztán ebből pártszinten is megél(t)! Sokszor megkérdezik, hogy nálunk a 'körön kívül' fogalma mit jelent! Ugyanazt , mint másnál. Ez nem politikai állásfoglalás, egyszerűen jellemkülönbség. Nem akarunk egy olyan közeget támogatni, ami nem minőséget épít, hanem inkább légvárakat és üzleteket, amik az első adandó alkalommal megszűnnek majd létezni és hamarosan ott áll minden és mindenki a tönk szélén...

Hozzáteszem, extra jó lehetőségekből és forrásokból!

Ezért művészet az építő rombolás, aminek a jelenleg regnáló zöld négyek a nagymesterei! A tárgyi tévedésekről annyit - Paolo Rosso - , hogy kétszer is volt olyan, amikor szeretett csapatunk "történelmi tettet" hajtott végre. Legutóbb 1993-1995 között , előtte pedig 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben! Ez sem számít. Ott nem kellett harsogni, séróból hozták a tutit. Most megy a terelés, a handabanda.

A prezident a Ferencváros igazolt sportolója. Erre senki nem kérte, bíztatta, szeretett volna az lenni, így a szálakat magára kötni, hiszen néhány már a kezei közt elszakadt. A pályán való mozgása véleményes, de nem zavaró, viszont hasznot sem hajt, mint egyik csapattársától megtudtam.

Nagyon szeretem az autószerelést! A kocsi márkák hidegen hagynak, de az egyik kábeltévén futó autó remaking sorozatért lelkesedem! A közeljövőben kérelmezni fogom segédszerelői státuszom legalizálását kedvenc óbudai szervizemben! Az irónia nagy kedvencem!

A Thomas körül kialakult helyzetről talán még annyit, a Leicester sem egy kis klub, mégis meglépte azt, hogy menesztette Claudio Ranierit, hiszen a profi szemléletbe nem fér bele a bratyi! Az más kérdés, engem is zavart a dolog, de a Ferencvárosnál fennen hírdetett, ám nem tapasztalható profizmus okán eltekintek a párhuzam további cincálásától!

Egyszer már próbáltam leiratkozni a Fradi hírlevélről, de olyan macerás, inkább hagytam! Szóval, rendre jönnek a mailek, legutóbb a shop akcióiról értesültem. Tény, szeretek mindenkit és mindent elnevezni, átnevezni. Erről családom számtalan humoros történetet mesélhetne, de nem fog! Ez a mi huncutságunk. Az arénát hívtam Kongónak, Grunak, a legújabb legyen a Fradi Pláza! Glamúr napok nélkül! Hmm, ki tudja! Ha még Gáborék lesznek jövőre is - nem bánnám, csak ne a frontvonalból, oda tegyenek végre szakembereket! - , majd flangálhatnak a lányok - asszonyok az Üllői úti monstrum útvesztőiben, 20-50 százalékkal olcsóbban Fradi bugyit vagy pólót vadászva...

A prezident felvetésére a teremben nem jött válasz. Miért szürkülnek el az egyébként brillírozó csatárok a ferencvárosi közegben? W.úr erre is tudja a választ! Nem a kibicnek semi sem drága alapon! Természetesen már okosabbak vagyunk, nem írok le a blogban mindent. Van, aki fogékony az okos gondolatokra, azzal kell megosztani!

Az a bajom, hogy nincs előrelépés. Egyre többen utálják a mostani vezetést, akik látszólag nem foglalkoznak ezzel, mennek a fejük után, közben az élet / eredmények jelezték - sokszor - rossz az irány!

A játékvezetők kontra Ferencváros kérdéskört olyan pitinek és tiszteletlennek érzem, hogy muszáj néhány mondatban újra piszkálnom! Szóval, ha a szövetség szabályait, a nemzetközi trendeket kell tartani, akkor zavaró a rend! Ezért hajlandóak több százerer forintot a klub pénztárából kifizetni! A drukkerek más elbírálás alá esnek! Ők gyűjtsenek vagy szívják meg...

Nincs KÖVETKEZETESSÉG, nincs SZAKMAI MUNKA! Rosszak a súgók, mert olyanok, mint a belterjesek. Amíg ez így marad - mindenki írja az igazát, mert az igazat csak a székházból hallhatjuk, khmm -, addig tárgyalhat az öregapám térde kalácsa is, nem lesz összefogás, béke és előrelépés. Szóval, nevetséges marad minden! Ez az időszak a csodáké, a feltámadás pillanataié. Nyugodtan engedjük be az életünkbe mindezt! Reménykedjük...

Minden Olvasómnak áldott húsvéti ünnepeket kívánok! ()_()

Fontos!"A húsvét a legnagyobb mélységeket és a legnagyobb magasságokat megélő ünnepünk." / Jókai Anna /

Futball és kultúra

A héten, talán a Húsvét közeledtének okán, "csodálatos" hírt kaptunk. Pontosabban W. úr, de miután egy család vagyunk és jóban - rosszban kitartunk, minket is érintett az üzenet. A Ferencváros jelenlegi elnöke már nem haragszik, elfelejtette a dolgot. Hogy mit? Csupán annyit, hogy két éve az építő kritika folyományaként kirúgta és majdnem ellehetetlenítette a férjem, így közvetve a közeli környezetét is!

Laci sztoikus mosollyal fogadta a hírt, jómagam egy nagyobb kacajjal. Fentiek előzménye, hogy W. úr egy ideje sem az Öregfiúk, sem az Old Boys meccseire nem megy. Két okból. Az egyik egy makacs sérülés és annak gyógyulása, a másik... Nos, ez összetettebb probléma. Ma ki a Fradi? Mi a Fradi? Kik oszthatják az észt, mondhatnak véleményt úgy, hogy a sz@r nyakig áll a portájukon? Ki dönti el, mely személy lehet egy közösség tagja? Ez miért van ott, ha alapvetésben nincs az egészhez köze, amaz pedig kimarad, mert az előzőleg említett valakinek a valamilyen lekötelezettje. Tudom, rébusz. De személyiségi jogokat kell védeni, mert a zöld - fehér hatalom méretes fenekéből kikandikálni egyelőre védelmet ad. Csak ne jöjjön egy erősebb szellentés!

Hamarosan visszatér W, úr és a rend.

Szerdán a Hidegkutiban voltunk, nyert az UTE, mégis a Vasas jutott tovább a Magyar Kupában. Nekik drukkoltam. Muszáj megjegyeznem, a vendégek szurkolói remek hangulatot teremtettek, korrektül éltették csapatukat, sokat adtak a meccs élvezetéhez! Kár volt a mérkőzés végi Diarra -  Burmeister konfliktusért, de Felix állta a sarat, nem ugrott az ütésre. Az MLSZ csak egy meccses eltiltással bütette a visszaeső újpesti játékost.

Tegnap megint az MTK stadionjában jártunk, a hazaiak a Mezőkövesdet fogadták és behúzták a muszáj győzelmet. Nem voltunk sokan, mégis megérte kilátogatni.

Az MK sorsolását nagyon vártam! Persze, egy Fradi - Újpest nagyobb őrületet okozott volna, de a kvartett adottságaiból a Vasas - Ferencváros döntőre voksolok és egyben gratulálok a Budafoknak, hiszen egy kis csapat nagyot mert álmodni és valóra váltotta azt, a legjobb négybe kerültek!

A zöld - fehérek és a diósgyőri csapat meccseit mindig kiemelt figyelemmel követjük. Talán azért, mert W. úr öt rajongójából négy az 1992-es diadalt hozza fel vele kapcsolatban és miközben ölelgetik vagy a kezét rázzák, hosszú percekig nosztalgiáznak arról a találkozóról. Kijelenthetjük, a Fradi árnyéka önmagának azaz a tavalyi menetelésének. 22 mérkőzésből csupán hetet nyertek, a lelátó hézagos, a feszültség pokoli, de edzőkérdésről nem beszélünk, hiszen a vezérigazgató saját hatáskörében megszilárdította Herr Doll pozícióját. Amennyiben mégis elküldik, a hiteltelenségük megpecsételődik.

Fejétől bűzlik a hal. A csapatot szétveti a stressz, az első kontaktra behabzanak. Látható, megnyomorítja őket a rájuk nehezedő teher és elvárás. Persze, ennyi pénzért, ilyen életért bírják. De ezek a fiatalemberek nem robotok. Egy cég alkatrészei, amit nem hozzáértők vezetnek.

A hét kultúrális híre számomra az új Puskás film bejelentése. Az Andy Vajna és Joe Eszterhas neveivel fémjelzett produkció az egyik leghíresebb magyarnak kíván emléket állítani. Közönségszórakoztató és igényes módon. Joe nevéhez fűződik többek között a Flashdance, a Showgirls és az Elemi ösztön című filmek forgatókönyve. Utóbbiban mind emlékszünk Sharon Stone keresztbe vetett lábai közé fókuszált jelenetre, reméljük ilyesmitől  a Puskás film megkímél mindannyiunkat! A film plakátján olvasható mottó: "A szex csak előjáték, a csúcspont a halál".  A készülő filmre ezt úgy húzhatnák rá, hogy "A gól csak előjáték, a csúcspont a győzelem". Öcsi bácsi szerepében Csányi Sándort tudnám elképzelni. Azon ugyan elgondolkoztam, hogy a napokban vetített Puskás Hungary alkotás után minek, miért egy újabb mű, de olyan világot élünk, ahol a Halálos iramból nyolc filmet forgatnak, ennél valóban sokkal több van a Mágikus Magyar élettörténetében!

Fontos!"Sok minden történhet a "most" és a "soha" között." / Trónok harca /

 

 

 

Puskástól Páncsicsig tartott

Szeretek a körön kívül lenni.

Nem mindig egyszerű, de elfogulatlanná tesz. Tét nélkül és a nyelvemet a megfelelő funkciókra használva, mondjuk ez sosem volt másképp, mintha egy fotelből nézném az eseményeket és az egyszerű ember világának megfelelően lehetek boldog vagy éppen bosszankodhatok!

Öcsi bácsi elintézte. Nyert a Honvéd. Hogy ez a zöld - fehér szurkolókból mit váltott ki, ez nem tűr nyomdafestéket és a hamvas női lelkem sem fogadja be az egyébként jogos kifakadásokat!

Herr Doll széke megingathatatlan, ezt mondta Paolo Russo azaz Orosz Pál egy interjúban. A Fradinál a külföldi példát rosszul értelmezik, de ez az utánzásnak tudható be, amit a klub művel. Tudatos döntések és megoldások mellett már nem ülhetne Baba Tamás a kispadon!

"Ha minden olyan egyszerű lenne, mint önmagam leigazolása kedvenc klubom Old Boys csapatába, akár lehetnék én az új edző is!" Gondolhatja magában a jelenlegi prezident! A hozzám érkezett üzenetek és számonkérő megnyilvánulások előtt értetlenül állok! Nem én intéztem! Szerintem ez úgy történt, hogy emberünk kedvet érzett magában és hajrá! Nehogy legközelebb Dibusz vagy Pánics doktor posztja tessen neki, mert akkor sz@rban lesz a haza... Azaz még nagyobban a Ferencváros!

Köszönöm a gratulációkat és főleg azt, hogy méltónak éreztek nagyköveti feladatokra. Ahogy a mai bejegyzést kezdtem, körön kívül vagyok. Csak móka volt, örülök, hogy tetszett! A mögöttes tartalmat fenntartom, tévedés ne essék!

Apropó Puskás! Tisztelettel és szeretettel megtekintettük vasárnap este a Duna televízió műsorán a Puskás Hungary című filmet. Tény, Öcsi bácsi egy jelenség volt! Világsztár! Kedves, szórakoztató, még azoknak a dolgoknak az ismeretében is, amik nem élveznek reflektorfényt, de talán ma már nem érdekesek.

Édesapám 1981-től dolgozott a Magyar Labdarúgó Szövetségben. Eleinte főtitkár - helyettesként, majd főtitkárként. A 37 éves Páncsics doktor lendületet, tudást, hangulatot vitt a Népköztársaság útja 48-ba! Tehát, abban az évben került a szövetség alkalmazásába, amikor Puskás Ferenc hosszú évek után hazatérhetett. Óriási szeretet fogadta, tárt karok és semmi felhánytorgatás! 8 éves voltam akkoriban, miután olyan családba születtem, ahol napi téma volt a futball,  akarva - akaratlanul hallottam szüleim beszélgetéseit. A Száguldó Őrnagy a szabadság első sugarát adta a magyaroknak. Hogy van bocsánat, létezik a nagyvonalú szeretet. A Népstadion zúgott, az emberek sírtak, ordítva éltették a Honvéd ikonját. Aki szintén nem bírt érzéseivel, többször a könnyekig meghatódott. Majd a főtribün előtt biccentet és mindenki tudta, protokoll nélkül is értette, érezte, ezt meg kellett tennie. Hiányzott a haza, mert hiába volt sikeres a messzeségben, az otthona Magyarország maradt!

Miért írom mindezt? Mert a nagy szavak és fennkölt kinyilatkoztatások korában joggal érzem úgy, hogy a magyar futball történelem nem szán elég figyelmet a múlt megbecsülésére! Méltatlanul keveset foglalkoznak az arra érdemesekkel és majdnem érdemtelenül kapnak figyelmet olyanok, akik anno ezek cipőjét sem vihették! Ma viszont a gazsulálás, helyezkedés miatt lubickolnak a fényben. Lelkük rajta, szánalmas népek!

Írhatnám azt, Puskástól Páncsicsig tartott az igazi magyar siker a futballban, és ez nem túlzás!

Fontos!"Az embert ki lehet szakítani a hazájából, a hazáját azonban nem lehet kiszakítani az emberből." / Röhrig G./