Minden érában menő volt és menő lesz szidni a rendszert! Ez hozzátartozik a demokráciához, Most ezt kell tűrni, támogatni és nem tiltani!

Bő két esztendeje Wukovics László - továbbiakban W. úr, de leginkább a férjem - társaságában a Digi TV-ben elmondtuk a véleményünket a Ferencváros akkori helyzetéről, melynek folyományaként másnap az aranylábú csatárt kirúgták a Fraditól. Közös megegyezésnek hívják ezt mostanában, szinte mindenki így távozik, ha nyugalmat akar.

Kicsit időzzünk a múltban, keressük a dolgok origóját.

Ki volt id.Wukovics László? Ki volt Gyetvai László? Hogy és miért kerülnek terítékre?

Előbbi Wukovics László édesapja és egyben tehetségének felfedezője. Jó labdaérzékkel rendelkezett az öreg is, kiválóan asztaliteniszezett, jól focizott, érezte a gömböt. Fiát a Városmajorban és a Marczibányi téren szoktatta a labdához, ami később a lábaihoz is ragadt, majd gólhelyzetekben pont időben levált azokról... De a viccet félretéve tehát id. Wukovics meglátta gyermekében a tálentumot és az Úttorő Stadionba elvitte egy tréningre, ahol kiemelkedően ügyesnek bizonyult, de miután nem voltak elkülönített korosztályok, a nagyobbak érvényesültek. Miután - mily meglepő! - a Fradinak szurkolt, kézenfekvőnek látszott, előbb vagy utóbb, de a klubnál köt ki a srác! Előtte ugyan az Úttörő Stadion rém unfair gesztussal másfél évre eltiltatta... Hogy náluk érjen be, addig ne is léphessen bajnokin pályára!

A Fradi szívesen fogadta az ügyes kiskrapekot, nála 1-2 évvel idősebbekkel edzett, végig járta a szamárlétrát és sok sikert hozott klubjának. Aztán befejezte az aktív pályafutását, edző, játékos - edző lett, utánpótlás szakember és mindvégig megmaradt embernek. Akitől a társak tanácsot kérhettek. Akinek a kollégák panaszkodhattak, aki segített, ment és nem hajbókolt. Nem rakta a csapatba a "fentről istápolt" fiúkat. Ha mégis, ők maguk éreztek rá, nem helyes ez így! Olvastam olyat, nem örvendett népszerűségnek a szülők körében. Azok között valóban nem, akik ebben a "gesztusrendszerben" érintettek voltak. S igazán nem is törekedett a mézes - mázos hangnemre, ő edző, a szülő meg szülő, ezért nincs beleszólása a munkába!

A kirúgás után bezárultak a kapuk, de kinyíltak ablakok. Megmutatkozott ki a barát, ki az irigy paraszt. Előbbiből sok van, utóbbi pojácákon azóta is nevetünk. Jó, hogy így alakult!

A blogot negyedik esztendeje írom. Szeretettel teli iróniával, kritikával és némi humorral. Aki érti, hálás vagyok érte, aki direkt elérti, abszolút nem lep meg. Minden intelligencia és hozzáállás kérdése!

Jött ez a Gyetvai unoka, a Kárász Krisz. Lehet rá mondani, hogy csikó még! De mert szólni és véleményezni a döntéseket, amik durván belemartak fejlődésébe és pályafutásába! Nem hős, egyszerűen egy öntudatos gyerek,aki olyan közegből jött, ahol nem menő a félrebeszélés. Nagyapja az a Gyetvai László, aki a Ferencváros remek csatára volt. 1937-ben mutatkozott be a nagy csapatban, 17 alkalommal szerepelt a válogatottban és karrierjének egy rosszul gyógyult izomszakadás vetett véget.

Edzőként a nevéhez fűződik Fenyvesi Máté és Varga Zoltán felfedezése. A nyolcvanas években a labdarúgó szakosztálynál tevékenykedett. Egyik interjújában büszkén nyilatkozott unokájáról, akinek ő tanította meg, hogy a rúgás előtt mindig fel kell nézni.

Sajnos, mindkét Laci bácsi már elhunyt. id.Wukovics 1997-ben, míg Gyetvai 2013-ban.

A Fradi mindig az olyan szellemiségű embereknek állt, mint Laci bácsiék, a fiaik / lányaik  és a picit rebellis unokáik. Akik nem megalkuvók, kiállnak magukért és a jövőért. Akik hisznek magukban, de nem hisznek a dilettantizmusban, szeretik a klubot, a Fradi Családot és a futballt.

Hogy ma kik vannak családon belül és kik hiszik magukat családtagoknak, azt mindenkinek a saját tapasztalatára bízom!

Fontos!"Minél többen szeretnek, annál többen fognak utálni is." / K. Jenner /